A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
2013-05-272030-12-31
Egy kis történelem...
A város már a honfoglalás idején lakott volt, közelében győzte le Szent István király Koppányt, itt alapította meg 1002-ben a püspökséget, és tette meg a veszprémi püspököt a királynék koronázójává.
A település évszázadokig folyamatosan fejlődött, azonban a belső ellenség, Csák Péter 1276-ban kirabolta és felgyújtotta az erődítményt.
Amikor I. Károly véget vetett az anarchiának, a város - és a vár - urává a mindenkori püspököt tette. Az egymást követő egyházfők jelentős bővítésekbe kezdtek, a virágzást azonban a mohácsi csata utáni belső harcok megakasztották. Mivel sem a teljes kijavítására, sem korszerűsítésére nem került sor, Ali budai pasa 1552-ben rövid ostrom után elfoglalta.
A hódoltsági idők alatt sokszor gazdát cserélt Veszprém, a szembenálló felek hadászatilag fontos helynek tekintették, és minden erőforrásukat latba vetették megszerzésére. A török kiűzése után Bécsben döntést hoztak a vár lerombolására, de ezt a Rákóczi-szabadságharc gyors térnyerése - legalábbis időlegesen - megakadályozta.
Bár a vár katonai jellegét elvesztette, a Várhegyet újra birtokba vevő püspökség által megvalósított építkezések a XIX. század elejére kialakították mai látképét, mely méltán vonzza a látogatók sokaságát.
A régi építmények maradványait leginkább csak a Tűztorony környékén figyelhetjük meg, ám a város belterületének északi részén található mintegy negyven méter magas - három oldalról meredek oldalú - dombon álló, észak-déli irányban elnyúló épületegyüttes ma is impozáns látványt nyújt.
Családoknak azért ajánljuk, mert...
kicsik és nagyok egyaránt jól érezhetik magukat
kiváló családi programnak számít
történelmi hangulatban lehet részetek a vár látogatása során