Ismerjétek meg Magyarország egyik legrégebbi művészeti csoportosulását, a Szolnoki Művésztelepet, ahol az alkotómunka során sok jelentős, világhíres alkotás született, a város hírnevét szétszórva a világban.
Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb város, több, mint 120 ezer boldog, öntudatos és lokálpatrióta lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. 1876 óta megyeszékhely és a térség gazdasági és kulturális motorja.Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően ...
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
A Hintómúzeum a Festetics Kastély parkjában található. A hintókiállítás törzsanyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye.
Ki ne emlékezne gyerekkorára - s itt nemcsak a fiúkra gondolunk -, hogy
milyen is volt az első kisvasutat megépíteni, a terepasztalon játszani
az apró színes mozdonyokkal, melyek élethű másai voltak az igazi nagy
vasúti kocsiknak és mozdonyoknak.
Ha Szolnokon töltitek családi üdüléseteket, akkor látogassatok el a Damjanich János Múzeumba, ahol felejthetetlen élményeket szerezhettek, és amiről otthon majd órákon át tudtok mesélni a nagyiéknak.
A Nagymező Gyenesdiás határában található, amely a környék legkedveltebb kirándulóhelye. Kiépített szalonnasütőhelyek asztalokkal és padokkal, focipálya, esőbeálló, drótkötél csúszda, a Festetics kilátó, elhagyott kőbánya és egy erdei tornapálya vár benneteket, ha szerettek kirándulni és szeretit...
Talán senki sem haragszik meg azért, ha azt állítjuk, hogy a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Magyarország legszebb kisvasútja. Évente több mint 200 ezer utas látogat el erre a vidékre, hogy a hegyoldalban haladó vonatból tekintse meg a táj ezernyi szépségét.
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
