Keszthelyen a városközpontban van az a Múzeum, amely már attól is különleges, hogy egy étteremben található. A Magyar Feltalálók Múzeumában olyan magyarok által feltalált hétköznapi termékeket, eszközöket láthattok, amelyekről nem is gondoltátok volna, hogy magyar találmány.
A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai Sümeg felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható.
A kis község a Bakony északnyugati szélén, a Bitva-patak mentén, ennek keleti magaslatára települt.Ez a hely már az ősidőkben lakott volt, mint erről a leletek tanúskodnak, de a római korból is vannak emlékek, köztük egy feliratos sírláda. A település neve a Dobreta szl...
A látogatás apropója: balatoni halak – ezúttal nem a tányéron, hanem akváriumban, balatoni fürdőkultúra – ezúttal csak kiállítási tárgyakon, farmerdivat – ezúttal csak test-közelből…
Keszthely szomszédságában, Cserszegtomajon találjuk az egyik legfiatalabb balatoni panorámapontot, a Margit-kilátót. A 31 méter magas faszerkezetű kilátóból nagyszerű körpanoráma nyílik a környező vidékre, át a déli partra, és szép időben a Bakony magaslatai is feltűnnek.
A Buda-hegyvidék közlekedésében az ország első függőpályás-drótkötélpályás- személyszállító vasútja, a Libegő csodás élményeket nyújt a bátraknak. A Zugliget és a János-hegy között közlekedő „csodát” van, aki elsőre kipróbálja, van azonban olyan, akit bátorítani kell, hogy felüljön a Libegő széke...
A manók ezúttal a mi gyerekeink, és nem a világ különféle tájairól és a történelem különböző időszakaiból összegyűjtött manócskák. A múzeumi program neve pedig arra hivatott, hogy a célcsoportját, a gyerekeket – vagy ahogy többen is nevezitek őket – a manókat, manócskákat szólítsa meg.
Ti tudjátok mi Székesfehérvár legkülönösebb építménye, ami Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása? Ismeritek a történetét? Ha még nem, akkor épp itt az ideje! Röviden és érdekesen olvashattok róla.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.