A Keszthelyi Kilométerek Egyesület a TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1317 számú, Hobbysport szakértő segítséggel című pályázata keretében a mozgásgazdag életmód előnyeire hívja fel a figyelmet. A cikksorozat következő témája a sportolók testi-lelki egyensúlyával foglalkozik.
Az arany középutat megtalálni, sportolók esetében is felér egy lottónyereménnyel, nemhiába aranynak hívják… Ebben az állapotban a sportoló nem érzi magát kényszerhelyzetben, nem állít fel magának átugorhatatlan korlátokat, hanem átéli a sportolás örömét, a szabadság érzését, jól érzi magát a bőrében, a „helyén van”. A hobbysport esetében is az az ideális, amikor ez a tér nem túl szűk, nem kell benne egyensúlyozni. Két lábbal a földön állni biztonságot jelent, különösen akkor, ha a határok szélesítése, a teljesítmény növelése a feladat. Élvezetes dolog a korlátokat néha-néha átlépni, így a teret szélesíteni, de csak akkor, ha utána biztos a talajfogás, biztos alapra érkezik a sportoló.
A test és lélek egysége abban az esetben nagyon lényeges, amikor a test „használatával” kell kiemelkedő teljesítményt elérni, hiszen bármennyire is megfelelően adagolt a sport, minden egyes alkalommal egyfajta sokk éri a szervezetet, amely kellő regenerációt követően magasabb edzettségi állapotba kerül, mint kiinduláskor. Hosszú folyamatos sportolás mellett a sportoló testének és elméjének harmóniában kell lenni egymással, hiszen ez a kiegyensúlyozottság alapfeltétele a jó működésnek. A mindennapok, sőt különösen a sportolók életének a mélypontjai és magaslatai nem olyan szélsőségesek, ha a „gazdájuk” középen van. Fontos megállapítás, hogy középen lenni nem egyenlő a középszerűséggel, hanem pontosabban a szélsőségek között lennit jelenti, kiegészítve azzal, hogy a köztük levő átmenetek nem olyan meredekek, hullámai elnyúlóak. Ha egy sportoló az arany középúton van, akkor ami energiát és erőfeszítést „belerak” a teste a sportolásba, annyit vissza is kap a sport pozitív hatásai által. Ha a mérleg nyelve eltolódik a „túl sokat ad a test” iránya felé, akkor az egyensúlyi aranyos állapot megbomlik…, jóval kevesebb lesz a „kap a test” oldal, sőt sérül a test és a lélek , meg minden …, ami a sportolót körülveszi, így a munka, a kapcsolatok, a magánélet stb. Egyszerűbben fogalmazva, az a sportoló aki a jó úton jár, az nem teszi tönkre sem magát, sem a környezetét hobbyjával, nem romboló, hanem építő tevékenységet végez. Mindenki tudja, hogy jobb lesz utána, mint előtte. Aki tevékeny, annak vannak sportolói önmagával tervei és elképzelései. A pontos megfogalmazás akkor teljes, ha ezek megvannak az élet más területén is, nem szűkülnek be az elképzelések kizárólag a sportolói hobbyra.
Egy kis segítség, jelen esetben sportolókra vonatkozóan, hogy milyenek a jellemzők, ha le kellene írni a sportolásra vonatkozó arany középútbeli érzéseket. Ha színt kellene adni a tevékenységnek, mindenképpen színes, kinek élénkebb, kinek halványabb, de semmiképpen nem szürkés, különösen nem feketés színek az iránymutatóak. A sportolásra vonatkozó felidézett színek mutatják, hogy ad-e örömet a végzett tevékenység, vagy nyomasztó, netán terhes a sportolóra nézve. Ugyanezt jelenti, ha mosolyt, elégedettséget csal az arcra, ha felidézi érzéseit az ember sportolás közben. Hasonló következtetéseket lehet abból is levonni, ha munkaként, kipipálandó feladatként tekint rá a sportoló, vagy örömforrásként átéli pozitívumait. Az, hogy a felidézett érzésekben van-e néha humor, gyermeki játékosság, megmutatja, hogy szabadnak érzi-e magát benne a sportoló, vagy korlátok közé szorítva vergődik.
Meg kell tanulni a sportolónak figyelni önmagát és terv ide, terv oda az érzéseire is hagyatkozni, mert azok sohasem hazudnak.
www.keszthelyikilometerek.hu
Korábbi cikkünk: Függő vagyok