A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni.
2011-02-052030-12-31
Hasznos és praktikus
kisiskolásoknak ajánlott 7-10 éves = gyermekbarát, felső osztályosoknak 10-13 éves = kamaszbarát, kamaszoknak 14-18 éves = kamaszbarát
A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni. Igaz itt már nem olyan virágmezőt fogtok látni, mint az út mellett, amikor Tihanyba érkeztek, de csomókban még itt is látható a gyönyörű lila virág. A kilátó előtt az odavezető út végén lesz egy kis kaptató, de kitartást, mert a látvány, ami ott tárul majd elétek, az leírhatatlanul szép.
Foto: tihany-balaton.info
Ha már voltatok Olaszországban, akkor hasonló feelinget élhettek át itt Tihanyban is, mert többször is hallani lehet majd a kabócafajok jellegzetes ciripelését.
A Külső-tó a Tihanyi - félsziget egykori vulkánjának fő kráterében keletkezett, amely évtizedek alatt erősen feltöltődött. A sík medrű tó vizét szükséges volt a Balatonba vezetni, ezért az 1800-as évek elején levezető csatornákat ástak, hogy a tó vizét az Aszófői-séden keresztül tudják a Balatonba vezetni. 1976-ban azonban az eredeti állapotába szerették volna visszaállítani a tavat, ezért elzárták a levezető csatornát és a mocsaras, vizes élőhelyre visszatelepítették a vízi növényzetet, megjelentek a vizes élőhely jellegzetes állatfajai is. Különösen értékes közülük a sok ritka szitakötőfaj, és sok kétéltű és hüllő is él a tóban, melyek közül a mocsári teknős állomány kiemelkedő.
A madarak közül a nyári lúd és a barna rétihéja a jellemző. Ősszel a gémfélék kedvelik nagyon a tihanyi külső tavat, mivel sekély a víz és ez kedvez a gémek vadászati szokásainak. A vonulás előtt gyakran 20-25 nagykócsag is tartózkodik egyszerre a tavon.