A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekvő települést mindenkinek érdemes megismernie. Azt tudni kell róla, hogy a Hajdúság legnagyobb városa.Nem kell unatkoznotok egy percig sem, ha idelátogattok, mert számos nevezetességekkel, látnivalókkal büszkélkedhet. Akik érdek...
Gyomaendrőd egyik nevezetessége a tájház, ahol berendezett gazdaházban az egykori endrődi parasztemberek által használt bútorok (sublót, kanapé, magasra vetett ágy), eszközök (szövőszék, rokka, háztartási eszközök), kézműves szerszámok láthatók.
Felsőörs mellett található a Magyarországon elsőként, a XIX. század végén tudományosan feldolgozott földtani alapszelvény, amely Böckh János geológus bányamérnök nevéhez fűződik.
Fonyódon érdemes felkapaszkodni a környező berekvilágból szigetszerűen kiemelkedő 232 m-es Várhegyre. A Balaton egészére, a berek védett lápvidékére és a somogyi dombságra páratlan látványt nyújt az a mozgáskorlátozottak által is látogatható kilátó, melyet 2011. nyarán avattak fel.
A Bükk-hegység a Kárpát-medence egyedülálló földtani értéke, átlagmagasságát tekintve hazánk legmagasabb hegysége, karsztos röghegység (több mint húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé).A hegységről...
Területe három fő részre tagolódik.
Kö...
A sétányon jólesik megpihenni a padokon és csak figyelni a balatonfüredi nyaralásra, pihenésre érkező turistákat, a néha háborgó, néha csendes magányában nyugvó Balaton vizét, a tavon ringatózó vitorlásokat, a hófehér tollú hattyúsereget a part mentén vagy éppen a távolban magasodó Tihanyi apátsá...
A tihanyi Apátságtól sétálva az Óvár-tetőn, a Visszhang-domb közepén láthatjátok az Ekhó-követ. A kövön egy bronzból készült szobrot. A kiáltó lányalak mintha valóban a visszhangot próbálná ki, visszajön-e hozzá.
A 360°-ban körbejárható nyitott kilátó részről csodás panoráma nyílik a Balatonra, Somogy megyére és a városra. De ha kint rossz idő van és nem tudtok kimenni a teraszra, akkor sem kell lemondani a látványról, hiszen a víztorony érdekessége, hogy míg ti egyhelyben ültök, a kilátó felső része 360 ...
A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf herceg ünnepélyes keretek között megnyitotta a kapuit. A megnyitó után pedig nagy lendülettel indult útjára az ide látogató korcsolyások élete.Az évek során rengeteg korcsolyaversenyt ...
