Heves megye székhelye Eger, az egyik leglátogatottabb magyarországi város. Szépen újjáépített belvárosa, templomai, programjai, éttermei, a török időkből itt maradt minaret mind-mind turistacsalogató látványosság. Fő nevezetessége azonban kétségkívül a vár.
A téli sportok egyik kedvelt szórakozása a korcsolyázás. A jégpályák, korcsolya pályák, vagy ahogy a kamaszok mondják, a koripályák már fogadják a sportolni vágyókat. Gyertek, és látogassatok el a kaposvári jégcsarnokba.
Számos legenda fűződik a Miskolc városhoz, ezek közül az egyik leghíresebb a Molnár-szikla legendája.Ez a legenda egy szerelmi tragédia, amely az idős molnár és fiatal neje, a gonosz apa és reménytelenül szerelemes leánya, a gazdag és szegény szerelmesek, az elszánt leá...
Természetvédelmi szakemberek, erdészek és pedagógusok közös összefogásával két éves kitartó munka után hozták létre és avatták fel 2002 tavaszán a Szalamandra tanösvényt.
Hallottál már a kaptárkövekről? Nem, nem, a kaptárköveknek semmi közük nincsen a méhek lakásához! Ezek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Különleges földtani alakzatok is ugyanakkor, melyek az ember fantáziáját és keze m...
A Koloska-völgy 1954-ben lett védetté nyilvánítva. A védett részhez tartozik a közel 50 m magasra felnyúló sziklafal, a Koloska-völgy a forrásokkal, kis gyűjtőtóval, és az északi lejtős domboldal. Egy nagyon jól felszerelt kirándulóhelyről van szó. Esővégő tetőkkel, padokkal, asztalokkal és szalo...
Egy hatalmas, többször restaurált mamutagyar éppúgy hozzátartozik Miskolc történetéhez és a várostörténeti kiállításokhoz, mint az Avashoz a református templom, a harangtorony vagy a temető.
A kastély a Dél-Alföldi régió egyik nevezetessége. Az épület lenyűgözi a család felnőtt tagjait, a gyerekek pedig csodálkozva állnak a szökőkutas vízmedence és a hatalmas platánfa előtt. Jókat lehet bujkálni a buxusokból és nyesett tiszafákból kialakított franciakertben.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
