A Hüllő Zoo csaknem kétszáz négyzetméteres helyiségben 100-nál is több féle érdekes állatot mutat be. A kiállítás a nyári hónapokban tart nyitva és azoknak ajánljuk, akik szeretik a csúszó-mászó állatokat és nem idegenkednek tőle. Hercegnős kislányoknak nem igazán ajánlott.
A kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak.A Természetvédelmi területté nyilvánított telep szabadtéri múzeumában, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember szarvas-agancsból készített kezdetleges bányászszerszámai is.
A hévízi jégpálya nem csak az adventi időszakban, hanem egész télen nyújt igényes kikapcsolódási lehetőséget a város lakói és vendégei számára. A jégpálya különlegessége, hogy kialakításához nem műjeget használtak, hanem víz fagyasztásával biztosítják a korcsolyázáshoz szükséges felületet....
A Balaton parti sétány és a kedvelt Pavilonsor "bejáratánál" található az az emléktábla, amelyen 12 keszthelyi olimpikon neve, sportága és az olimpia helyszíne szerepel.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
A kétszintes, csaknem 130 nm-es Hajógyár Múzeum a balatonfüredi hajógyártás több mint száz éves történetét mutatja be, ahol a leghíresebb két hajó is készült, mint a Nemere cirkáló, amely 60 évig tartotta a Kékszalag rekordját, vagy a Földet is megkerülő Balaton 31 típusú hajók.
Az egész világon egyedülálló Kristálymúzeumban, Fertőrákoson körülbelül kétezer darabos a kalcitkristály-kollekció található, amely védett és a nemzeti kulturális örökség része.Emellett egyéb ásványokal és 500 ősmaradvánnyal is találkozhattok a múzeumban.Az ősmaradványok között két korábban ismer...
Az Élő Tanyamúzeum különlegessége, hogy a régi paraszti eszközöket nemcsak gyűjtik, hanem használják is, továbbá a régi magyar növény- és állatfajták génbankjaként működnek közre a biodiverzitás megőrzése érdekében.
A balatonfüredi hajókikötőbe vezető úton egy-egy szobor áll. A Halász és a Révész szobra. A két szobrot, mely az ősi balatoni foglalkozásokat ábrázolja, Pásztor János 1937-ben készítette.
