A debreceni Nagyerdő valóban nagynak mondható és érdekesnek is. 17 hektáron mutatja be öt földrész mintegy 1500 példányát. Ez a program nem pár órás, hanem egy teljes napos kirándulás kiváló célpontja. A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit.
Balatonederics közelében találjátok a fokozottan védett Csodabogyós-barlangot, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.
Szeretitek a történelmet? Érdekesnek találjátok? Főleg saját hazánk
történelmét? Akkor biztosan tudjátok mi történt 1526. augusztus 29-én.
Pontosan, a Mohácsi csata. Itt, a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen
megismerhetitek az események tragikus sorát.
A Madárparkban a fácánoktól kezdve a pávákon át a különböző vízi szárnyasokig több, mint 100 madárfajjal találkozhattok, valamint többféle énekes és trópusi madárral, futó és ragadozó egyedekkel, melyek a park gyűjteményét színesítik.
A Mecsek nyugati részén található Abaligeti Tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett cseppkõbarlang környékének változatos élõvilágát, természeti folyamatait, a különbözõ gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását mutatja be.
Barangolás csónakkal a Tisza-tó lélegzetelállító vízi ösvényein, az emberek elől elrejtett vízi világban? Akik még nem voltak egy igazi Tisza-tavi vizitúrán, azok elképzelni sem tudják, milyen látványban lehet részük.
Egert a közgondolkodás elsősorban, mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét, a hazaszeretet és hősiesség szimbólumát tartja számon, a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.A város ezer éves múltjából azonban nem csupán ezt a kétséget kiz...
A kétszintes, csaknem 130 nm-es Hajógyár Múzeum a balatonfüredi hajógyártás több mint száz éves történetét mutatja be, ahol a leghíresebb két hajó is készült, mint a Nemere cirkáló, amely 60 évig tartotta a Kékszalag rekordját, vagy a Földet is megkerülő Balaton 31 típusú hajók.
Felsőörs mellett található a Magyarországon elsőként, a XIX. század végén tudományosan feldolgozott földtani alapszelvény, amely Böckh János geológus bányamérnök nevéhez fűződik.
