Az ország egyetlen interaktív makettparkjában néhány óra alatt az egész országot bebarangolhatjuk. Magyarország épített csodáinak minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható a történelmi Magyarország közepén, Szarvason, a Mini Magyarország makettparkban.
A '80-as években ásatások kezdődtek a településen és ennek során bukkantak rá a legnagyobb avar vezér szinte érintetlen sírjára. A régészeti leletanyag a feltárása óta több európai országot is megjárt.
A történelem nem mindig száraz, főleg, ha láthatóvá válnak az ásatások eredményei. Fenékpuszta római kori erődjéből 3 fő rész is látható a helyszínen. Fiúk és lányok hajrá, itt a lehetőség a kincskereséshez.
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang.
Felsőörs mellett található a Magyarországon elsőként, a XIX. század végén tudományosan feldolgozott földtani alapszelvény, amely Böckh János geológus bányamérnök nevéhez fűződik.
Tavasszal, nyáron és ősszel érdemes drótszámárra ülni a Balaton régióban. A tavat körülölelő Balatoni Bringakörút mintegy 210 km hosszú. A táblával jelölt útszakaszok részben kerékpárúton, részen pedig alacsony forgalmú közúton vezetnek.
Fonyódon érdemes felkapaszkodni a környező berekvilágból szigetszerűen kiemelkedő 232 m-es Várhegyre. A Balaton egészére, a berek védett lápvidékére és a somogyi dombságra páratlan látványt nyújt az a mozgáskorlátozottak által is látogatható kilátó, melyet 2011. nyarán avattak fel.
A tanösvény egy tizennyolc állomásból álló ökoturisztikai útvonal, aminek a különlegessége az, hogy miközben sétálgatsz és figyeled a környezetet, közben madarak rebbennek el melletted, hallod a fák susogását, a víz csobogását, ha éppen egy kavics landol benne.
A balatonfüredi hajókikötőbe vezető úton egy-egy szobor áll. A Halász és a Révész szobra. A két szobrot, mely az ősi balatoni foglalkozásokat ábrázolja, Pásztor János 1937-ben készítette.
A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf herceg ünnepélyes keretek között megnyitotta a kapuit. A megnyitó után pedig nagy lendülettel indult útjára az ide látogató korcsolyások élete.Az évek során rengeteg korcsolyaversenyt ...