Az 1960-ban alapított „Lúdas Matyi Vidámpark” 1961-től az állatkerttel közös intézményként, Nagyerdei Kultúrpark néven várja a kikapcsolódni vágyókat. A Vidámpark 17 játékával (elvarázsolt kastély, dodgem, óriáskerék, gyermekvasút stb.) a Tiszántúl legnagyobb állandó szórakoztató parkja.
Magyarország legújabb látványossága főként kamaszoknak, Észak - Magyarország most épülő kalandparkja. Mindenkinek alkalma lehet kipróbálni a libegőt, a bobpályát és kalandtúra pályákat, ahol legyőzheti saját „korlátait” mind fizikai, mind pszichikai értelemben. Különlegesség a műanyag...
A tihanyi Apátságtól sétálva az Óvár-tetőn, a Visszhang-domb közepén láthatjátok az Ekhó-követ. A kövön egy bronzból készült szobrot. A kiáltó lányalak mintha valóban a visszhangot próbálná ki, visszajön-e hozzá.
Keszthely sétálóutcájában, a jelenlegi Goldmark Károly Művelődési ház kapualjában és a lépcsősorok falán több híres ember emléktáblája, valamint Turi Török Tibor autodidakta szobrász keszthelyi hírességeiről formázott szobrai találhatóak meg.
A Miskolctapolcai Kalandtúra Park Miskolctól néhány kilométerre, Miskolctapolca szívében a csónakázó tavat ölelő erdő fái között található. A kalandpark egy kék (könnyebb), egy piros (nehezebb) és egy fekete (extrém) pályarendszerre tagolódik. A kék pálya 3-11 m-es, míg a piros és a fekete pálya ...
A Börzsöny északi oldalán lévő Kemence környékén lévő Múzeumvasút egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból állt, de ma már csak a csarnavölgyi vonal maradt fenn nem egészen nyolc kilométer hosszan. Fő jellemzője, hogy hűen őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
Mit is jelent a matyó? A matyó népélet a tárgyakban élő hagyomány. A Matyó Múzeum 1952-ben alakult, és akadálymentesítve várja az érdeklődő látogatókat. Találkozhattok életnagyságú felnőtt és gyermek matyó viseletes bábukkal, lakodalmi menettel, valamint parasztházzal hagyományos berendezéssel.
Természetvédelmi szakemberek, erdészek és pedagógusok közös összefogásával két éves kitartó munka után hozták létre és avatták fel 2002 tavaszán a Szalamandra tanösvényt.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
