Gyenesdiáson egy török korabeli pincét alakítottak ki a Balatoni Múzeum egykori igazgatójának, Darnay Dornyai Bélának a tiszteletére, ahol emléksarok is van, az épület mellett pedig egy borkoccintó.
Gyenesdiás körforgalomnál látható az a közel 150 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prés, amit Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készített.
Amikor rossz idő van a Balaton mellett, akkor mindenképpen érdemes beiktatni a balatoni nyaralásba Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteményének megtekintését. Az Ásványmúzeumban közel 3000 ásványt csodálhattok meg 54 vitrinszekrényben, 5 teremben.
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
Óvódás és iskolás korú gyermekeknek – akár csoportoknak – is meghozza a kedvét az ide látogatáshoz, ha színes kiadványokat vehetnek kézbe és vihetnek haza magukkal.
Mitől lesz egy gyaloghíd igazán különleges? Azért, mert a leghosszabb Közép-Európában és ami olyan különleges látványban mutatja be Szolnokot, amit egyetlen toronyból sem lehetne megcsodálni. A híd 2 év alatt igazi turisztikai látványosság lett és egyben a város büszkesége is.
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
