A Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg.
Gyomaendrőd egyik nevezetessége a tájház, ahol berendezett gazdaházban az egykori endrődi parasztemberek által használt bútorok (sublót, kanapé, magasra vetett ágy), eszközök (szövőszék, rokka, háztartási eszközök), kézműves szerszámok láthatók.
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
2006-ben Nádler József helyi vállalkozó alapította meg a Rádió és Televízió Múzeumot, amelyben a közel 600 darabos gyûjteményének több mint fele tekinthető meg, közöttük régi TV-k, rádiók, gramofonok, lemezjátszók és magnók.
Régen, amikor még nem volt ennyi növény és bokor a Tihanyt körülvevő sziklaszirteken, jól látható volt a sziklán megtelepedett sárga színű moha, zuzmó, mely a napsütésben aranyló színben pompázott. Ezért nevezték el Aranyháznak a legnagyobb gejzírkúpot.
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
Balatonfüreden először a híres hindu költő, Tagore, ültetett fát gyógyulása tiszteletére, melyet aztán több fa is követett híres költőktől, tudósoktól, államfőktől.
