A Tihanyi Skanzen vagy Néprajzi múzeum nem kerülhető ki, ha Tihanyt bejárjátok. Nádfedeles, fehérre festett, apró ablakos, muskátlis ház hívogatóan áll a sétány végén. A múzeum két részből áll. Az egyik a Parasztgazda ház, a másik a Halászcéh ház.
Ha Szolnokon töltitek családi üdüléseteket, akkor látogassatok el a Damjanich János Múzeumba, ahol felejthetetlen élményeket szerezhettek, és amiről otthon majd órákon át tudtok mesélni a nagyiéknak.
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
Gyomaendrőd egyik nevezetessége a tájház, ahol berendezett gazdaházban az egykori endrődi parasztemberek által használt bútorok (sublót, kanapé, magasra vetett ágy), eszközök (szövőszék, rokka, háztartási eszközök), kézműves szerszámok láthatók.
A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni.
Sárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár.
A Nagymező Gyenesdiás határában található, amely a környék legkedveltebb kirándulóhelye. Kiépített szalonnasütőhelyek asztalokkal és padokkal, focipálya, esőbeálló, drótkötél csúszda, a Festetics kilátó, elhagyott kőbánya és egy erdei tornapálya vár benneteket, ha szerettek kirándulni és szeretit...
Az erdei kisvasút kiinduló állomása Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban, a pörbölyi vasútállomástól 300 m-re található. A 30 km-es fővonalon végig utazva a Gemenci Kiránduló Központ érintése után érjük el a végállomást, mely a Szekszárdtól 6 km-re lévő Bárányfok település.
A Madárparkban a fácánoktól kezdve a pávákon át a különböző vízi szárnyasokig több, mint 100 madárfajjal találkozhattok, valamint többféle énekes és trópusi madárral, futó és ragadozó egyedekkel, melyek a park gyűjteményét színesítik.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...