Tudjátok miért hívják "királyok városának" Székesfehérvárt? Mert ez az egyik legnagyobb múltú magyar város, és hajdani királyi székhely is. Ennek megfelelően történelmi és kulturális látnivalókban gazdag. Fejér megye székhelye, és hazánk 9. legnépesebb városa.Kihagyhata...
Részletek Nováky Gyula írásából, amely a Turisták Lapja 1937 évi 4. számában jelent meg.Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista sz...
A képzőművészeti alkotásokat bemutató galéria nem éppen a kisgyerekek kedvelt szórakozóhelye, de ha már játékkal és interaktív foglalkozással van összekötve a kultúra, akkor a gyerekek számára is fogyaszthatóvá válik. 6 éves kortól lehet a foglalkozásokon részt venni.
Keszthelyen a városközpontban van az a Múzeum, amely már attól is különleges, hogy egy étteremben található. A Magyar Feltalálók Múzeumában olyan magyarok által feltalált hétköznapi termékeket, eszközöket láthattok, amelyekről nem is gondoltátok volna, hogy magyar találmány.
A balatonfüredi a balatoni kikötők közül az egyik legmodernebb és legnagyobb kikötő lett. Mindenképpen megér egy sétát, hiszen a kikötőt szegélyező sétány és a Balatonon úszó fehér csodák látványa felemelő.
Gyenesdiás körforgalomnál látható az a közel 150 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prés, amit Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készített.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
Ahol a természeti értékeket eredeti formájában, eredeti helyén és érintetlenállapotban őrzik és mutatják be a gyerekek, családok és felnőtt látogatók számára. A Budapesthez simuló hegyek közötti völgyben meghúzódó Budakeszi Vadaspark, a fővárostól húsz percnyire található.
A Börzsöny északi oldalán lévő Kemence környékén lévő Múzeumvasút egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból állt, de ma már csak a csarnavölgyi vonal maradt fenn nem egészen nyolc kilométer hosszan. Fő jellemzője, hogy hűen őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
