A tihanyi táj szépségében három + 1 tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó a Rátai-csáva. A félsziget beltavai érdekes jelenségek, mivel sem forrás, sem patak nem táplálja őket. Úgy alakultak ki, hogy a vulkáni kráter megtelt esővízzel.
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
A Tihanyi Skanzen vagy Néprajzi múzeum nem kerülhető ki, ha Tihanyt bejárjátok. Nádfedeles, fehérre festett, apró ablakos, muskátlis ház hívogatóan áll a sétány végén. A múzeum két részből áll. Az egyik a Parasztgazda ház, a másik a Halászcéh ház.
A manók ezúttal a mi gyerekeink, és nem a világ különféle tájairól és a történelem különböző időszakaiból összegyűjtött manócskák. A múzeumi program neve pedig arra hivatott, hogy a célcsoportját, a gyerekeket – vagy ahogy többen is nevezitek őket – a manókat, manócskákat szólítsa meg.
Az Első magyar kőszínház - emlékmű Balatonfüreden található a védett értékű "Kiserdőben", amely egyben a város tüdeje is. Itt látható a dunántúl első kőszínházának hat megmaradt oszlopa.
A Buda-hegyvidék közlekedésében az ország első függőpályás-drótkötélpályás- személyszállító vasútja, a Libegő csodás élményeket nyújt a bátraknak. A Zugliget és a János-hegy között közlekedő „csodát” van, aki elsőre kipróbálja, van azonban olyan, akit bátorítani kell, hogy felüljön a Libegő széke...
A Balatontól északra és északnyugatra egymástól nem messze több vár is épült, melynek romjai a mai napig fennmaradtak. Ezek egyike a Tapolcától nyugatra Zalaszántó külterületén, a Keszthelyi-hegységben, egy 413 méteres magas hegy tetején található Tátika vára.
