A Kárpát-medence ásványait bemutató 3500 db-os kiállítás Magyarország legnagyobb és legszebb állandóan látogatható magángyűjteménye. A bemutatott példányok szépsége csodálattal tölt el mindenkit, akit megérint az ásványok varázsa. Minden évben jelentős a tárgyi gazdagodás.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
A Belső-tó az egyik legismertebb és legszebb tava annak a három kis tónak, ami a Tihanyi-félszigeten található. A tihanyi Belső tavat a Balaton egyik gyöngyszemének is nevezik. Sem forrás, sem patak nem táplálja.
Látványosság, nyugalom, séta és jó beszélgetések. Ezt adja a családosoknak a Füredi Móló. Május elején itt vonják fel minden évben a vitorlásokra a fehér vitorlát, ezzel is jelezve, hogy a balatoni vitorlás szezon elkezdődött és innen futott ki 1846-ban először a Kisfaludy gőzös.
Marcipán Múzeum és Cukrászda Keszthelyen, a Festetics Kastély közvetlen közelében, a Kastély tornyával szemben lévő mellékutcában található.A szép épület első felét a családias hangulatú cukrászda foglalja el, amely mögött találjátok a Múzeumot.
A kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak.A Természetvédelmi területté nyilvánított telep szabadtéri múzeumában, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember szarvas-agancsból készített kezdetleges bányászszerszámai is.
A Nagymező nyugati oldalán egy gyalogösvényen keresztül juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára. 235 méter magasan egy háromszintes kilátótorony emelkedik, melyet a környék leghíresebb családjáról a Festeticsekről neveztek el.
Területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat-gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvas szobor...
Baja a vizek és ízek városa.A 40000 lakosú, többnemzetiségű várost az itt élő emberek vendégszeretete, sokszínű hagyományőrző kultúrája, építészete, iparművészete a Dél-alföldi régió egyik jelentős idegenforgalmi központjává tette.Baja történeteBaja történ...
Egy igazi kincs a természetből. Visszatérés a régmúltba, a csendbe, a természetbe, a növényekhez és az emberi kapcsolatokhoz. Nem lesz zaj, benzingőz, emeletes házak, hanem virággal borított udvarok, paraszti jellegű házak és szíves vendéglátók. Kirándulásról vagy többnapos csa...
