Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
A Halászbástya Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között és mára Budapest egyik legismertebb műemléke lett, amely a budai várban található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Hősök t...
Pécs város egyik szimbóluma a 176 m magas TV-torony alatt elterülő Pécsi Állatkert, a fák árnyékában elbújva. Az öt világrész közel 100 állatfajának 400 egyede él itt a Mecsek oldalában, a Misinán, többségük megújult, a természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben.
Amikor a nagymama és a nagypapa arról mesél, hogy régen milyen eszközökkel szántottak, vetettek, gondozták és őrizték az állatokat, akkor sokszor olyan szavakat hallunk tőlük, amit a a fiatalabb korosztály már kevésbé ismer. Itt viszont most megnézhetitek mindazt, amiről a nagyiék mesélnek. Érdek...
Az Élő Tanyamúzeum különlegessége, hogy a régi paraszti eszközöket nemcsak gyűjtik, hanem használják is, továbbá a régi magyar növény- és állatfajták génbankjaként működnek közre a biodiverzitás megőrzése érdekében.
Gyenesdiáson egy török korabeli pincét alakítottak ki a Balatoni Múzeum egykori igazgatójának, Darnay Dornyai Bélának a tiszteletére, ahol emléksarok is van, az épület mellett pedig egy borkoccintó.
A Nagymező nyugati oldalán egy gyalogösvényen keresztül juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára. 235 méter magasan egy háromszintes kilátótorony emelkedik, melyet a környék leghíresebb családjáról a Festeticsekről neveztek el.
A balatoni nyaralás egyik legkedveltebb városa Siófok, ahol a strandoláson kívül érdemes egy kis kultúrát is becsempészni a programba. Főleg, ha a nagyszülők is veletek utaznak. A Kálmán Imre Múzeum is egy ilyen hely.
A tihanyi Apátságtól sétálva az Óvár-tetőn, a Visszhang-domb közepén láthatjátok az Ekhó-követ. A kövön egy bronzból készült szobrot. A kiáltó lányalak mintha valóban a visszhangot próbálná ki, visszajön-e hozzá.
Egert a közgondolkodás elsősorban, mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét, a hazaszeretet és hősiesség szimbólumát tartja számon, a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.A város ezer éves múltjából azonban nem csupán ezt a kétséget kiz...
