A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát.
A kétszintes, csaknem 130 nm-es Hajógyár Múzeum a balatonfüredi hajógyártás több mint száz éves történetét mutatja be, ahol a leghíresebb két hajó is készült, mint a Nemere cirkáló, amely 60 évig tartotta a Kékszalag rekordját, vagy a Földet is megkerülő Balaton 31 típusú hajók.
A '80-as években ásatások kezdődtek a településen és ennek során bukkantak rá a legnagyobb avar vezér szinte érintetlen sírjára. A régészeti leletanyag a feltárása óta több európai országot is megjárt.
Az alapvetően megváltozott körülmények között a Gyermekvasút sikeresen megőrizte két fő feladatát: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő tíz-tizennégy é...
A Mecsek déli lábánál, egy kisebb magaslaton találjátok a Siklósi várat,
ahol örök élmény vár rátok! Különböző kiállításokat és panoptikumokat
tekinthettek meg, ami során a család apraja-nagyja egyaránt kiválóan
fogja érezni magát.
innen indult el az író a néhány méterre lévő mólóhoz, hogy a magyar tenger ködös-párás hajnalainak, déli verőfényének és lenyűgöző esti fényeinek titkait kilesse, majd írásaiban ránk hagyja."
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
A Hintómúzeum a Festetics Kastély parkjában található. A hintókiállítás törzsanyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye.
A szentendrei skanzen igazi paradicsom azok számára, akiknek fontosak a gyökereik, akik nem idegenkednek attól, hogy a múltjukat jelentő tájakat, eszközöket és népi szokásokat megismerjék.
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
