A gyenesdiási tűzikovács Vasverő műhelyben megtudhatod, megnézheted mivel is foglalkozik egy kovács, hogyan is készülnek az örökké divatban maradó kovácsoltvas termékek.
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
Pannonhalma mindenki számára az Apátságról ismert. Pedig egy kis séta az arborétum területén és lenézni a dombtetőről, lenyűgöző látvány. Az arborétum története érdekes: eredetileg a szerzetesek gyógynövényeskertje volt...Itt található Magyarország egyik legbecsesebb emléke a Géza feje...
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
Ma már nem csak a városi, hanem a falusi gyerekekről is elmondható, hogy alig vagy nem is ismerik a régi paraszti élet eszközeit. A múzeumban töltött egy-két óra alatt annyi érdekes tárggyal, népi eszközzel találkozhatnak a gyerekek, s olyan impulzust kapnak, hogy napokig bennük él majd az újdons...
Egy hatalmas, többször restaurált mamutagyar éppúgy hozzátartozik Miskolc történetéhez és a várostörténeti kiállításokhoz, mint az Avashoz a református templom, a harangtorony vagy a temető.
Balatonfüreden először a híres hindu költő, Tagore, ültetett fát gyógyulása tiszteletére, melyet aztán több fa is követett híres költőktől, tudósoktól, államfőktől.
Területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat-gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvas szobor...
Szeretitek a történelmet? Kíváncsiak vagytok Székesfehérvár legfontosabb eseményeire az 1848-49-es szabadságharctól napjainkig? Akkor nem szabad kihagyni a székesfehérvári Helyőrségtörténeti Emlékgyűjteményt.
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.