Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
Szeretitek a történelmet? Érdekesnek találjátok? Főleg saját hazánk
történelmét? Akkor biztosan tudjátok mi történt 1526. augusztus 29-én.
Pontosan, a Mohácsi csata. Itt, a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen
megismerhetitek az események tragikus sorát.
A törökökkel vívott harcok idején ugyan felrobbantották a várat, de mindezek ellenére elég sok minden látszik belőle: boltíves részletek, ajtónyílások, tíz méter magas falak is láthatók.
A kis község a Bakony északnyugati szélén, a Bitva-patak mentén, ennek keleti magaslatára települt.Ez a hely már az ősidőkben lakott volt, mint erről a leletek tanúskodnak, de a római korból is vannak emlékek, köztük egy feliratos sírláda. A település neve a Dobreta szl...
Ki ne emlékezne a gyerekkorából a különféle játékokra? Itt a múzeumban újra átélhetitek a gyermeki lét varázslatos világát, akár a gyermekeitekkel együtt is! Látogassatok el Székesfehérvárra, és ismerjétek meg ezeket a fantasztikus gyűjteményeket.
A keszthelyi Festetics kastély a dél balatoni tájegység kiemelkedő kulturális jelentőségű épülete. A kastélypark bejárata mellett kapott helyet a Lepke és Hüllő kiállítás. Öt világrész lepke- és rovarkiállítása, valamint egzotikus Hüllőkiállítás varázsol el titeket.
Ma már nem csak a városi, hanem a falusi gyerekekről is elmondható, hogy alig vagy nem is ismerik a régi paraszti élet eszközeit. A múzeumban töltött egy-két óra alatt annyi érdekes tárggyal, népi eszközzel találkozhatnak a gyerekek, s olyan impulzust kapnak, hogy napokig bennük él majd az újdons...
A Magyar Királyok Történelmi Panoptikum a Kalózmúzeummal együtt látogatható egy jár áráért. A gyűjtemény hazánk uralkodóit vonultatja fel életnagyságú viaszfigurákból. A kiállított figurák között felfedezhetjük Géza fejedelmet, az Anjou-házból származó Károly Róbertet és Mátyás királyt.
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
