Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
Ma már nem csak a városi, hanem a falusi gyerekekről is elmondható, hogy alig vagy nem is ismerik a régi paraszti élet eszközeit. A múzeumban töltött egy-két óra alatt annyi érdekes tárggyal, népi eszközzel találkozhatnak a gyerekek, s olyan impulzust kapnak, hogy napokig bennük él majd az újdons...
A Nagymező nyugati oldalán egy gyalogösvényen keresztül juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára. 235 méter magasan egy háromszintes kilátótorony emelkedik, melyet a környék leghíresebb családjáról a Festeticsekről neveztek el.
Keszthely szomszédságában, Cserszegtomajon találjuk az egyik legfiatalabb balatoni panorámapontot, a Margit-kilátót. A 31 méter magas faszerkezetű kilátóból nagyszerű körpanoráma nyílik a környező vidékre, át a déli partra, és szép időben a Bakony magaslatai is feltűnnek.
Egy bormúzeum nem éppen a gyerekbarát múzeumok kategóriájába tartozik, de egy balatoni nyaralás alatt arra is figyelnünk kell, hogy apuka és anyuka is jól érezze magát. A bormúzeum a 22 magyar borvidék borait vonultatja fel, valamint több, mint 1000 kiállítási tárgy található.
A villát az épület stílusa és az onnan áradó szívélyes vendéglátás meghatározó ikonná tette Balatonfüreden. 1825-ben itt tartották meg az első Anna-bált. A Horváth ház megépülése óta a turizmust, a vendéglátást szolgálja és a mai napig is a pincében borgaléria és étterem üzemel.
Pannonhalma mindenki számára az Apátságról ismert. Pedig egy kis séta az arborétum területén és lenézni a dombtetőről, lenyűgöző látvány. Az arborétum története érdekes: eredetileg a szerzetesek gyógynövényeskertje volt...Itt található Magyarország egyik legbecsesebb emléke a Géza feje...
A gyenesdiási Nagymezőről egy kellemes sétával érhető el az a felhagyott bányagödör, ahol korábban bányászati munkák folytak. A bányamunkák már befejeződtek, de azóta a természet fantasztikusan szépet alkotott.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
