Egy varázslatos mesevilágban érezhetitek magatokat, ha ide látogattaok Rákóczifalvára, a Macimúzeumba. Itt azátn újra átélhetitek a gyerekkor szépségét, valamint már a saját gyerköceitekkel együtt fedezhetitek fel e mesés világot.
300 különleges fa- és cserjefa, a rhododentronok fantasztikus látványa még az örökmozgó gyerekeket is lenyűgözi. Sétálj nyugalomban, szépségben és sajátos környezetben. A lelki felüdülés garantált lesz legalább 1 órára.
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
Az alapvetően megváltozott körülmények között a Gyermekvasút sikeresen megőrizte két fő feladatát: hangulatos kisvasútként szolgálja a budai hegyekben kirándulókat, egyúttal felelősségteljes feladatot és páratlan közösségi életet biztosít a gyermekvasutasként szolgálatot teljesítő tíz-tizennégy é...
A Magyar Királyok Történelmi Panoptikum a Kalózmúzeummal együtt látogatható egy jár áráért. A gyűjtemény hazánk uralkodóit vonultatja fel életnagyságú viaszfigurákból. A kiállított figurák között felfedezhetjük Géza fejedelmet, az Anjou-házból származó Károly Róbertet és Mátyás királyt.
A Tihanyi Skanzen vagy Néprajzi múzeum nem kerülhető ki, ha Tihanyt bejárjátok. Nádfedeles, fehérre festett, apró ablakos, muskátlis ház hívogatóan áll a sétány végén. A múzeum két részből áll. Az egyik a Parasztgazda ház, a másik a Halászcéh ház.
Óvódás és iskolás korú gyermekeknek – akár csoportoknak – is meghozza a kedvét az ide látogatáshoz, ha színes kiadványokat vehetnek kézbe és vihetnek haza magukkal.
A tihanyi táj szépségében három + 1 tó játszik fontos szerepet: a Balaton, a Külső-tó és a Belső-tó a Rátai-csáva. A félsziget beltavai érdekes jelenségek, mivel sem forrás, sem patak nem táplálja őket. Úgy alakultak ki, hogy a vulkáni kráter megtelt esővízzel.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
