Sárvár, Nyugat-Magyarország egyik legszebb kisvárosa idilli környezetben, a Rába parton, a Kemeneshát dombjai között fekszik. Legfőbb jellegzetessége a középkorban épült Nádasdy-vár, a katolikus és evangélikus templom, valamint a 16 hektáros botanikus kert. A hét tóból álló csó...
A Xantus János természetkutató nevét viselő állatkert egzotikus és hazai
vadon élő állatokat is bemutat. A különlegességek közé tartozik a
mérgeskígyó-gyűjtemény és a törpevíziló. Az állatkert célja, hogy
lehetőségek adjon a kellemes pihenésre, tapasztalatszerzésre és családi
szórakozásra...
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
A történelem nem mindig száraz, főleg, ha láthatóvá válnak az ásatások eredményei. Fenékpuszta római kori erődjéből 3 fő rész is látható a helyszínen. Fiúk és lányok hajrá, itt a lehetőség a kincskereséshez.
Drégely várát a Hontpázmány nemzetség emeltette a Börzsöny hegység keleti szélén a XIII. század második felében. A legelőször 1285-ben említett várat Csák Máté tartományúr szerezte meg, majd I. Károly idejében királyi kezelésbe került. Zsigmond király 1390-ben Tari Lászlónak adományozta, a később...
Miskei Ilona néni készítette, aki 1920-ban született, és 1975-tól 14 éven át 4.5 millió pannon-tengeri csiga felhasználásával felépítette a világon egyedülálló makettjét. Az ország különböző bányáiból származó 28 millió éves őstengeri maradványokat a parlament díszítéseit utánozva válogatta. 1999...
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang.
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
