A Budapesttől északra fekvő Duna-kanyar bővelkedik kirándulóhelyekben, természeti szépsége, műemlékei méltán kedvelt pihenőhellyé teszik az egész térséget. Itt található a Duna jobb partján az ország egyik legkisebb lélekszámú városa, mely több száz évvel ezelőtt leghatalmasabb királyaink székhel...
A villát az épület stílusa és az onnan áradó szívélyes vendéglátás meghatározó ikonná tette Balatonfüreden. 1825-ben itt tartották meg az első Anna-bált. A Horváth ház megépülése óta a turizmust, a vendéglátást szolgálja és a mai napig is a pincében borgaléria és étterem üzemel.
Ismerjétek meg Magyarország egyik legrégebbi művészeti csoportosulását, a Szolnoki Művésztelepet, ahol az alkotómunka során sok jelentős, világhíres alkotás született, a város hírnevét szétszórva a világban.
A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. Az állandó kiállításon közel 3000 db szebbnél szebb és különleges míves tojást csodálhattok meg.
Hallottál már a kaptárkövekről? Nem, nem, a kaptárköveknek semmi közük nincsen a méhek lakásához! Ezek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Különleges földtani alakzatok is ugyanakkor, melyek az ember fantáziáját és keze m...
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
A gyenesdiási Nagymezőről egy kellemes sétával érhető el az a felhagyott bányagödör, ahol korábban bányászati munkák folytak. A bányamunkák már befejeződtek, de azóta a természet fantasztikusan szépet alkotott.
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
A kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak.A Természetvédelmi területté nyilvánított telep szabadtéri múzeumában, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember szarvas-agancsból készített kezdetleges bányászszerszámai is.
