A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
A Belső-tó az egyik legismertebb és legszebb tava annak a három kis tónak, ami a Tihanyi-félszigeten található. A tihanyi Belső tavat a Balaton egyik gyöngyszemének is nevezik. Sem forrás, sem patak nem táplálja.
A Kárpát-medence ásványait bemutató 3500 db-os kiállítás Magyarország legnagyobb és legszebb állandóan látogatható magángyűjteménye. A bemutatott példányok szépsége csodálattal tölt el mindenkit, akit megérint az ásványok varázsa. Minden évben jelentős a tárgyi gazdagodás.
Részletek Nováky Gyula írásából, amely a Turisták Lapja 1937 évi 4. számában jelent meg.Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista sz...
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
Egy hatalmas, többször restaurált mamutagyar éppúgy hozzátartozik Miskolc történetéhez és a várostörténeti kiállításokhoz, mint az Avashoz a református templom, a harangtorony vagy a temető.
A siófoki látnivalók közül a legnagyobb és legszebb park a Jókai Park. Helyén régen egy lóverseny-pálya volt. Ma pedig a családosok, fiatalok kedvenc sétahelye és találkozóhelye. Babakocsival is látogatható a park, mert nem kell attól félni, hogy a kavicsos utakon megakad a babakocsi kereke.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
