Kályha, ami meleget ad, szép, jókat lehet mellette beszélgetni, így hát összehozza a családot. Régen a kályha fontos szerepet töltött be a családok életében. Milyen volt a Te nagymamád kályhája? Gyere és keresd meg!
Hallottál már a kaptárkövekről? Nem, nem, a kaptárköveknek semmi közük nincsen a méhek lakásához! Ezek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Különleges földtani alakzatok is ugyanakkor, melyek az ember fantáziáját és keze m...
…ahol az egész család feltöltődikWellness kényeztetés, fürdőzés, szabadidős programok és gyógykúra a család felnőtt tagjai számára. És ismeritek a híres alföldi város, Hajdúszoboszló történetét?A települést először 1075-ben említik a korabeli források. 1606-ban - ...
Drégely várát a Hontpázmány nemzetség emeltette a Börzsöny hegység keleti szélén a XIII. század második felében. A legelőször 1285-ben említett várat Csák Máté tartományúr szerezte meg, majd I. Károly idejében királyi kezelésbe került. Zsigmond király 1390-ben Tari Lászlónak adományozta, a később...
2006-ben Nádler József helyi vállalkozó alapította meg a Rádió és Televízió Múzeumot, amelyben a közel 600 darabos gyûjteményének több mint fele tekinthető meg, közöttük régi TV-k, rádiók, gramofonok, lemezjátszók és magnók.
Keszthely szomszédságában, Cserszegtomajon találjuk az egyik legfiatalabb balatoni panorámapontot, a Margit-kilátót. A 31 méter magas faszerkezetű kilátóból nagyszerű körpanoráma nyílik a környező vidékre, át a déli partra, és szép időben a Bakony magaslatai is feltűnnek.
Parád Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a palócok központja. Parád földrajzilag és közigazgatásilag is több községből (Parád, Parádfürdő, Parádóhuta) egybeforrt település, gyógyvizeiről és népi kultúrájáról híres üdülőhely, mely a festői szépségű H...
Aki szereti a kilátást, a régi típusú kilátókat, az ne hagyja ki a Hidegkúti Noszlopy kilátót. A kilátó fából épült és az erdő lombkoronái fölé magasodik. Igazán csodálatos innen a kilátás.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...