A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
Hallotatok már Ócsáról? Ismerős Nektek ez a város? Ez a rövid és érdekes nevezetű település Pest megyében, a Duna-Tisza közén fekszik, Különleges, Európában egyedülálló értékét természeti kincsei adják.Semmiképpen nem kell itt unatkoznotok! Mindjárt kezdhetjük is a neve...
A Nyíregyházától 10 km-re található Árpád-kori település jelenlegi Harangod elnevezéséhez érdekes ősi legenda fűződik, amely szerint az 1200-as években Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű.Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva minde...
Amikor a nagymama és a nagypapa arról mesél, hogy régen milyen eszközökkel szántottak, vetettek, gondozták és őrizték az állatokat, akkor sokszor olyan szavakat hallunk tőlük, amit a a fiatalabb korosztály már kevésbé ismer. Itt viszont most megnézhetitek mindazt, amiről a nagyiék mesélnek. Érdek...
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
A Koloska-völgy 1954-ben lett védetté nyilvánítva. A védett részhez tartozik a közel 50 m magasra felnyúló sziklafal, a Koloska-völgy a forrásokkal, kis gyűjtőtóval, és az északi lejtős domboldal. Egy nagyon jól felszerelt kirándulóhelyről van szó. Esővégő tetőkkel, padokkal, asztalokkal és szalo...
Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye.Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványos...
Pécs város egyik szimbóluma a 176 m magas TV-torony alatt elterülő Pécsi Állatkert, a fák árnyékában elbújva. Az öt világrész közel 100 állatfajának 400 egyede él itt a Mecsek oldalában, a Misinán, többségük megújult, a természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
