Almamellék Baranya megyei kisközség, ahol az Almamelléki Erdei Vasút a Zselic dombjai között működik. Egyike a hazai 600 mm nyomtávú személyszállító kisvasutaknak. A kisvasút kevés állomást érint, de igazán szép érintetlen tájon halad el végig.
Eger legszebb utcája a Kossuth Lajos utca, ahol a Kispréposti palota is
van. Ezen kívül még számos másik épülettel, látványossággal
ismerkedhettek meg, ha ellátogattok ide, a „papok városába”. De a Palota
bemutatása előtt, ismerkedjetek meg a híres-neves utca kialakulásának
történetével.
Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
300 különleges fa- és cserjefa, a rhododentronok fantasztikus látványa még az örökmozgó gyerekeket is lenyűgözi. Sétálj nyugalomban, szépségben és sajátos környezetben. A lelki felüdülés garantált lesz legalább 1 órára.
A balatonfüredi Panteon a Szanatórium színházterme alatt található fedett sétány, ahol a város életében fontos szerepet betöltő költők, tudósok, kutatók emléktáblája látható.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb város, több, mint 120 ezer boldog, öntudatos és lokálpatrióta lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. 1876 óta megyeszékhely és a térség gazdasági és kulturális motorja.Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően ...
A siófoki nyaralás nem csak a strandolásból áll, hiszen a sok színes parkban jóleső érzés eltölteni pár órát. A siófoki Millenium Park is ilyen, ahol szökökút, zenepavilon és az esti kivilágítás vár benneteket.
Egy hatalmas, többször restaurált mamutagyar éppúgy hozzátartozik Miskolc történetéhez és a várostörténeti kiállításokhoz, mint az Avashoz a református templom, a harangtorony vagy a temető.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
