Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
Részletek Nováky Gyula írásából, amely a Turisták Lapja 1937 évi 4. számában jelent meg.Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista sz...
1146, Budapest XIV. ker. Állatkerti krt. 6-12. Állatkertek
Az 1886-ban alapított Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje. A patinás környezetben több, mint 700 állatfaj képviseli a trópusok, a mérsékelt öv és a hideg égöv élővilágát. A gondozott parkban 2000 növényfaj, közöttük számtalan tarka virág. Bonsaikiállítás és egyedi s...
A siófoki látnivalók közül a legnagyobb és legszebb park a Jókai Park. Helyén régen egy lóverseny-pálya volt. Ma pedig a családosok, fiatalok kedvenc sétahelye és találkozóhelye. Babakocsival is látogatható a park, mert nem kell attól félni, hogy a kavicsos utakon megakad a babakocsi kereke.
A Magyar Természettudományi Múzeum józsefvárosi kiállításán egy varázslatos világ jelenik meg előttetek, vagyis inkább alattatok. A múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben" szebbnél szebb tengeri növényeket és állatokat szemlélhettek meg.
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
A gazdaságban megismerhetitek a tájra jellemző állatokat, növényeket és a háztáji gazdálkodás eszközeit, folyamatait. Lehetőség van az állatok etetésére, simogatására, a takarmányok előkészítésére.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
