Ismerjétek meg Magyarország egyik legrégebbi művészeti csoportosulását, a Szolnoki Művésztelepet, ahol az alkotómunka során sok jelentős, világhíres alkotás született, a város hírnevét szétszórva a világban.
Részletek Nováky Gyula írásából, amely a Turisták Lapja 1937 évi 4. számában jelent meg.Az árnyas füzesek közt kanyargó Zala, a hullámosan váltakozó dombvidék és az erdős, völgyes, vadvirágos tájkép oly lebilincselő látványt nyújt, melyen szívesen pihen meg a széphez szokott turista sz...
Gyenesdiáson egy török korabeli pincét alakítottak ki a Balatoni Múzeum egykori igazgatójának, Darnay Dornyai Bélának a tiszteletére, ahol emléksarok is van, az épület mellett pedig egy borkoccintó.
A Madárparkban a fácánoktól kezdve a pávákon át a különböző vízi szárnyasokig több, mint 100 madárfajjal találkozhattok, valamint többféle énekes és trópusi madárral, futó és ragadozó egyedekkel, melyek a park gyűjteményét színesítik.
A Koloska-völgy 1954-ben lett védetté nyilvánítva. A védett részhez tartozik a közel 50 m magasra felnyúló sziklafal, a Koloska-völgy a forrásokkal, kis gyűjtőtóval, és az északi lejtős domboldal. Egy nagyon jól felszerelt kirándulóhelyről van szó. Esővégő tetőkkel, padokkal, asztalokkal és szalo...
A Magyar Természettudományi Múzeum józsefvárosi kiállításán egy varázslatos világ jelenik meg előttetek, vagyis inkább alattatok. A múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben" szebbnél szebb tengeri növényeket és állatokat szemlélhettek meg.
Hallottál már a kaptárkövekről? Nem, nem, a kaptárköveknek semmi közük nincsen a méhek lakásához! Ezek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Különleges földtani alakzatok is ugyanakkor, melyek az ember fantáziáját és keze m...
Minden balatoni nyaraláshoz hozzátartozik egy jó kis séta a zöld ligetekben, parkokban. A keszthelyi Helikon park a város szívében helyezkedik el csaknem 17 hektáros területen. Az árnyat adó fák évszádazos múlttal rendelkeznek, a gyerekek számára óriásoknak tűnnek, ahol az ég felé magasodnak.
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
A kis község a Bakony északnyugati szélén, a Bitva-patak mentén, ennek keleti magaslatára települt.Ez a hely már az ősidőkben lakott volt, mint erről a leletek tanúskodnak, de a római korból is vannak emlékek, köztük egy feliratos sírláda. A település neve a Dobreta szl...
