Egy hatalmas, többször restaurált mamutagyar éppúgy hozzátartozik Miskolc történetéhez és a várostörténeti kiállításokhoz, mint az Avashoz a református templom, a harangtorony vagy a temető.
A Planetáriumba ellátogatva megbizonyosodhattok arról, hogy az Univerzummal való találkozás az óvodás kortól kezdve az idősekig, a tudományokban jártasabbaknak és a kevésbé tájékozottaknak egyaránt csodálatos és emlékezetes élményt nyújt.
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
A Xantus János természetkutató nevét viselő állatkert egzotikus és hazai
vadon élő állatokat is bemutat. A különlegességek közé tartozik a
mérgeskígyó-gyűjtemény és a törpevíziló. Az állatkert célja, hogy
lehetőségek adjon a kellemes pihenésre, tapasztalatszerzésre és családi
szórakozásra...
Aki szereti a kilátást, a régi típusú kilátókat, az ne hagyja ki a Hidegkúti Noszlopy kilátót. A kilátó fából épült és az erdő lombkoronái fölé magasodik. Igazán csodálatos innen a kilátás.
Marcipán Múzeum és Cukrászda Keszthelyen, a Festetics Kastély közvetlen közelében, a Kastély tornyával szemben lévő mellékutcában található.A szép épület első felét a családias hangulatú cukrászda foglalja el, amely mögött találjátok a Múzeumot.
Heves megye székhelye Eger, az egyik leglátogatottabb magyarországi város. Szépen újjáépített belvárosa, templomai, programjai, éttermei, a török időkből itt maradt minaret mind-mind turistacsalogató látványosság. Fő nevezetessége azonban kétségkívül a vár.
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
Eger legszebb utcája a Kossuth Lajos utca, ahol a Kispréposti palota is
van. Ezen kívül még számos másik épülettel, látványossággal
ismerkedhettek meg, ha ellátogattok ide, a „papok városába”. De a Palota
bemutatása előtt, ismerkedjetek meg a híres-neves utca kialakulásának
történetével.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
