A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója. Az 1270-es években épült a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a simontornyai vár. Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia, Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen.
A '80-as években ásatások kezdődtek a településen és ennek során bukkantak rá a legnagyobb avar vezér szinte érintetlen sírjára. A régészeti leletanyag a feltárása óta több európai országot is megjárt.
Gyenesdiáson egy török korabeli pincét alakítottak ki a Balatoni Múzeum egykori igazgatójának, Darnay Dornyai Bélának a tiszteletére, ahol emléksarok is van, az épület mellett pedig egy borkoccintó.
A debreceni Nagyerdő valóban nagynak mondható és érdekesnek is. 17 hektáron mutatja be öt földrész mintegy 1500 példányát. Ez a program nem pár órás, hanem egy teljes napos kirándulás kiváló célpontja. A debreceni Nagyerdő varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit.
Díszes kert, kis tó, megújulás, hintómúzeum, barokk építészet és gyönyörű kertek. A Festetics Kastély kihagyhatatlan helyszíne a kastély, ahol a gyerekek életkortól függően megtalálják a különleges szépségét. A Festetics Kastély nem egy hagyományos múzeum. Egy igazi kastély.
A villát az épület stílusa és az onnan áradó szívélyes vendéglátás meghatározó ikonná tette Balatonfüreden. 1825-ben itt tartották meg az első Anna-bált. A Horváth ház megépülése óta a turizmust, a vendéglátást szolgálja és a mai napig is a pincében borgaléria és étterem üzemel.
Mitől lesz egy gyaloghíd igazán különleges? Azért, mert a leghosszabb Közép-Európában és ami olyan különleges látványban mutatja be Szolnokot, amit egyetlen toronyból sem lehetne megcsodálni. A híd 2 év alatt igazi turisztikai látványosság lett és egyben a város büszkesége is.
Keszthelyen a városközpontban van az a Múzeum, amely már attól is különleges, hogy egy étteremben található. A Magyar Feltalálók Múzeumában olyan magyarok által feltalált hétköznapi termékeket, eszközöket láthattok, amelyekről nem is gondoltátok volna, hogy magyar találmány.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
