Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű állatkert, vadaspark Magyarországon. Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal.
Hazánk egyik büszkesége, a világörökség része a Hortobágyi Nemzeti Park. Sok külföldinek a „gulyás” és a „csikós” mellett a „puszta” jelképezi Magyarországot.A Hortobágyról...
A végtelennek tűnő szikes puszta, amelynek horizontját csak néha-néha töri...
A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai Sümeg felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható.
A történelem nem mindig száraz, főleg, ha láthatóvá válnak az ásatások eredményei. Fenékpuszta római kori erődjéből 3 fő rész is látható a helyszínen. Fiúk és lányok hajrá, itt a lehetőség a kincskereséshez.
A sötétség világában más az élet... Ki gondolta volna, hogy itt minden megváltozik? Gyertek, és éljétek át a vak és gyengénlátó emberek mindennapi életvitelét!
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
A tihanyi Apátságtól sétálva az Óvár-tetőn, a Visszhang-domb közepén láthatjátok az Ekhó-követ. A kövön egy bronzból készült szobrot. A kiáltó lányalak mintha valóban a visszhangot próbálná ki, visszajön-e hozzá.
A kis község a Bakony északnyugati szélén, a Bitva-patak mentén, ennek keleti magaslatára települt.Ez a hely már az ősidőkben lakott volt, mint erről a leletek tanúskodnak, de a római korból is vannak emlékek, köztük egy feliratos sírláda. A település neve a Dobreta szl...
