Szolnok az Alföld szívében, a Tisza és a Zagyva folyók találkozásánál fekszik. Az alföldi táj varázsa, a virágos parkok, a csodálatos Tisza-part, a gyógyvíz, a különböző látnivalók, nevezetességek mind olyan értékek, melyekért érdemes ide utaznotok.A város kulturális él...
A látogatás apropója: pásztorok, pásztorok – ezúttal a fafaragás csínját-bínját ismerhetitek meg - örvendezve…Egy 1970-ben épült, mára precízen rendbe hozott parasztház ad otthont a Kapoli Múzeum és Galéria kiállításainak.
A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya. A vár legdicsőségesebb, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét.
A Déli-Bakony fokozottan védett barlangjának kialakulásával, évmilliók emlékeivel overallos túrákon ismerkedhetnek meg a 10 évesnél idősebb érdeklődők.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfőbb természeti értéke a változatosság, ennek meghatározó elemei a vizek.A Tisza-folyóról...
A megye keleti természetes határa a Tisza-folyó, mely amellett, hogy védett természeti értékek gazdag tárháza, változatos szóra...
Régen, amikor még nem volt ennyi növény és bokor a Tihanyt körülvevő sziklaszirteken, jól látható volt a sziklán megtelepedett sárga színű moha, zuzmó, mely a napsütésben aranyló színben pompázott. Ezért nevezték el Aranyháznak a legnagyobb gejzírkúpot.
Pécs belvárosában, Európában egyedülálló helyszínen, 10 méterrel a föld alatt, egy középkori pincerendszerben működik Magyarország legnagyobb akvárium-terráriuma. Az állatkertben 57 faj 250 egyede látható. A gyűjtemény túlnyomó többsége kígyó, gyík, hal, de mellettük kisebb számban titokzatos íze...
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
A tihanyi Apátságtól sétálva az Óvár-tetőn, a Visszhang-domb közepén láthatjátok az Ekhó-követ. A kövön egy bronzból készült szobrot. A kiáltó lányalak mintha valóban a visszhangot próbálná ki, visszajön-e hozzá.
