A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója. Az 1270-es években épült a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a simontornyai vár. Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia, Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen.
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
A művészetek szerelmesei vagytok, és nem jártatok még a veszprémi
Művészetek Házában? Akkor épp itt az ideje! Ne maradjatok le Ti se
ezekről a csodálatos és páratlan kiállításokról!
A Nyíregyházától 10 km-re található Árpád-kori település jelenlegi Harangod elnevezéséhez érdekes ősi legenda fűződik, amely szerint az 1200-as években Nagykállótól délre volt egy falucska, Búzna Dada nevű.Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva minde...
innen indult el az író a néhány méterre lévő mólóhoz, hogy a magyar tenger ködös-párás hajnalainak, déli verőfényének és lenyűgöző esti fényeinek titkait kilesse, majd írásaiban ránk hagyja."
Területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat-gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvas szobor...
Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási, gazdasági, kulturális, közlekedési központja. A hegyvidék ölelésében, hosszú völgyben nyújtózik. A város egyben a Bükk-hegység keleti kapuja is: ahol a városhatár véget ér, ott kezdődik a Bükki Nemzeti Park. Aki idelátogat, egy érdekes, sokszín...
A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű állatkert, vadaspark Magyarországon. Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.