A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
Kékestető Magyarország legmagasabb pontja: a csúcs 1014 méter. Innen indul Magyarország leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is kiválóan alkalmas.
Balatonederics közelében találjátok a fokozottan védett Csodabogyós-barlangot, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.
Ki ne emlékezne gyerekkorára - s itt nemcsak a fiúkra gondolunk -, hogy
milyen is volt az első kisvasutat megépíteni, a terepasztalon játszani
az apró színes mozdonyokkal, melyek élethű másai voltak az igazi nagy
vasúti kocsiknak és mozdonyoknak.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
Talán senki sem haragszik meg azért, ha azt állítjuk, hogy a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Magyarország legszebb kisvasútja. Évente több mint 200 ezer utas látogat el erre a vidékre, hogy a hegyoldalban haladó vonatból tekintse meg a táj ezernyi szépségét.
A Börzsöny északi oldalán lévő Kemence környékén lévő Múzeumvasút egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból állt, de ma már csak a csarnavölgyi vonal maradt fenn nem egészen nyolc kilométer hosszan. Fő jellemzője, hogy hűen őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
Debrecen a napba öltözött város, s amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őríz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak. Épületek sokasága üzen a múltból a jelen emberének. Városnéző sétánk al...
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és