Látványosság, nyugalom, séta és jó beszélgetések. Ezt adja a családosoknak a Füredi Móló. Május elején itt vonják fel minden évben a vitorlásokra a fehér vitorlát, ezzel is jelezve, hogy a balatoni vitorlás szezon elkezdődött és innen futott ki 1846-ban először a Kisfaludy gőzös.
Hatalmas tengeri szörnyek, félelmetes fogak, kegyetlen állkapcsok – vajon valóban léteztek valaha ilyen élőlények, vagy csak a képzeletünk szülöttei? A kiállításon a vízi világ történetén át kalauzolunk titeket, bemutatjuk az ismerősnek, vagy éppen különösnek tűnő élőlényeket.
Kékestető Magyarország legmagasabb pontja: a csúcs 1014 méter. Innen indul Magyarország leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is kiválóan alkalmas.
A Belső-tó az egyik legismertebb és legszebb tava annak a három kis tónak, ami a Tihanyi-félszigeten található. A tihanyi Belső tavat a Balaton egyik gyöngyszemének is nevezik. Sem forrás, sem patak nem táplálja.
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang.
Ezt a kis éneket már az óvodás korban megtanulhatják a gyerekek, és a szülők számára is az örök gyereknóta marad. De tudjátok, hogy honnan ered a történet? Olvassátok el a kisvasút történetét!
Tihany legismertebb jelensége a tihanyi visszhang. A Visszhang-dombon található az echókő, ha onnan elkiáltod magadat, akkor a szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról 2 másodperc alatt visszaverődnek.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
