Kékestető Magyarország legmagasabb pontja: a csúcs 1014 méter. Innen indul Magyarország leghosszabb lesiklópályája, amely 1,8 km hosszú, és a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is kiválóan alkalmas.
A szentendrei skanzen igazi paradicsom azok számára, akiknek fontosak a gyökereik, akik nem idegenkednek attól, hogy a múltjukat jelentő tájakat, eszközöket és népi szokásokat megismerjék.
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m.
Keszthelyen a városközpontban van az a Múzeum, amely már attól is különleges, hogy egy étteremben található. A Magyar Feltalálók Múzeumában olyan magyarok által feltalált hétköznapi termékeket, eszközöket láthattok, amelyekről nem is gondoltátok volna, hogy magyar találmány.
A manók ezúttal a mi gyerekeink, és nem a világ különféle tájairól és a történelem különböző időszakaiból összegyűjtött manócskák. A múzeumi program neve pedig arra hivatott, hogy a célcsoportját, a gyerekeket – vagy ahogy többen is nevezitek őket – a manókat, manócskákat szólítsa meg.
A Börzsöny északi oldalán lévő Kemence környékén lévő Múzeumvasút egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból állt, de ma már csak a csarnavölgyi vonal maradt fenn nem egészen nyolc kilométer hosszan. Fő jellemzője, hogy hűen őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.