Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
Ma már nem csak a városi, hanem a falusi gyerekekről is elmondható, hogy alig vagy nem is ismerik a régi paraszti élet eszközeit. A múzeumban töltött egy-két óra alatt annyi érdekes tárggyal, népi eszközzel találkozhatnak a gyerekek, s olyan impulzust kapnak, hogy napokig bennük él majd az újdons...
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
Miskei Ilona néni készítette, aki 1920-ban született, és 1975-tól 14 éven át 4.5 millió pannon-tengeri csiga felhasználásával felépítette a világon egyedülálló makettjét. Az ország különböző bányáiból származó 28 millió éves őstengeri maradványokat a parlament díszítéseit utánozva válogatta. 1999...
Díszes kert, kis tó, megújulás, hintómúzeum, barokk építészet és gyönyörű kertek. A Festetics Kastély kihagyhatatlan helyszíne a kastély, ahol a gyerekek életkortól függően megtalálják a különleges szépségét. A Festetics Kastély nem egy hagyományos múzeum. Egy igazi kastély.
Régen, amikor még nem volt ennyi növény és bokor a Tihanyt körülvevő sziklaszirteken, jól látható volt a sziklán megtelepedett sárga színű moha, zuzmó, mely a napsütésben aranyló színben pompázott. Ezért nevezték el Aranyháznak a legnagyobb gejzírkúpot.
Sárvár, Nyugat-Magyarország egyik legszebb kisvárosa idilli környezetben, a Rába parton, a Kemeneshát dombjai között fekszik. Legfőbb jellegzetessége a középkorban épült Nádasdy-vár, a katolikus és evangélikus templom, valamint a 16 hektáros botanikus kert. A hét tóból álló csó...
Balatonfüred fejlődése és modernizálása nem bántotta azokat a falusi hangulatot idéző házakat, amely ma már műemlékvédelem alá esnek. A Siska utcában lévő népi építésű házak a régi Füred hangulatát idézik fel. A meredek utca az egykkori patak mentét követi.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
