Az erdei környezetben kialakított vadaspark nem a legnagyobb állatkert hazánkban, de a gyermekeknek biztosan nagy élményt nyújt, hisz az állat a gyermek barátja. Itt főként hazánk vadfajaival, valamint házi- és hobbiállataival ismerkedhetnek meg a csemeték.
A gyenesdiási tűzikovács Vasverő műhelyben megtudhatod, megnézheted mivel is foglalkozik egy kovács, hogyan is készülnek az örökké divatban maradó kovácsoltvas termékek.
A Kalózmúzeum nem önálló múzeum, mert a Magyar Történelmi Panoptikummal van egy épületben és a két múzeum egy jeggyel tekinthető meg. A Kalózmúzeumban szinte elénk tárulnak az izgalmas kalóztettek, a tengeri portyázások és azok legendái.
Hazánk egyik büszkesége, a világörökség része a Hortobágyi Nemzeti Park. Sok külföldinek a „gulyás” és a „csikós” mellett a „puszta” jelképezi Magyarországot.A Hortobágyról...
A végtelennek tűnő szikes puszta, amelynek horizontját csak néha-néha töri...
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
Mi ez? Képzeld el, hogy kialszik minden fény…A Láthatatlan Kiállítás Budapest egy különleges interaktív utazása egy láthatatlan világba, ahol megpróbálhatsz eligazodni csupán a tapintás, a hangok és az illatok nyomán. Bízz vakon!
A Magyar Természettudományi Múzeum józsefvárosi kiállításán egy varázslatos világ jelenik meg előttetek, vagyis inkább alattatok. A múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben" szebbnél szebb tengeri növényeket és állatokat szemlélhettek meg.
A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű állatkert, vadaspark Magyarországon. Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal.
A Belső-tó az egyik legismertebb és legszebb tava annak a három kis tónak, ami a Tihanyi-félszigeten található. A tihanyi Belső tavat a Balaton egyik gyöngyszemének is nevezik. Sem forrás, sem patak nem táplálja.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
