A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. Névadó települése valójában Szokolya község része, és a Börzsöny hegyég belső részén, a Magas-Börzsöny déli lábánál fekszik.
Debrecen a napba öltözött város, s amellett, hogy története több mint négy és fél évszázadon át összefonódott a reformációval, számos olyan emléket őríz magában, melyek történelmi jelentőségéről árulkodnak. Épületek sokasága üzen a múltból a jelen emberének. Városnéző sétánk al...
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát.
A kétszintes, csaknem 130 nm-es Hajógyár Múzeum a balatonfüredi hajógyártás több mint száz éves történetét mutatja be, ahol a leghíresebb két hajó is készült, mint a Nemere cirkáló, amely 60 évig tartotta a Kékszalag rekordját, vagy a Földet is megkerülő Balaton 31 típusú hajók.
Ritkaság, amikor nem az állatokat, hanem a növényeket gyűjtik össze kiállítás céljából. Ez a szép tiszamenti növénygyűjtemény korszerű szolgáltatások nyújtásával könnyíti meg Nektek az élményszerzést, a kellemes kikapcsolódást.Az Arborétumról...Itt aztán rengeteg...
A Madárparkban a fácánoktól kezdve a pávákon át a különböző vízi szárnyasokig több, mint 100 madárfajjal találkozhattok, valamint többféle énekes és trópusi madárral, futó és ragadozó egyedekkel, melyek a park gyűjteményét színesítik.
A balatonfüredi Panteon a Szanatórium színházterme alatt található fedett sétány, ahol a város életében fontos szerepet betöltő költők, tudósok, kutatók emléktáblája látható.
Ki ne emlékezne gyerekkorára - s itt nemcsak a fiúkra gondolunk -, hogy
milyen is volt az első kisvasutat megépíteni, a terepasztalon játszani
az apró színes mozdonyokkal, melyek élethű másai voltak az igazi nagy
vasúti kocsiknak és mozdonyoknak.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
