Turistaként is érdekes látványosság a város több pontján is fellelhető szénsavas források, főleg, mert a füredi savanyúvizet meg is lehet kóstolni. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon lévő ivókút, a Szívkórház előtt lévő Kossuth Lajos forrás.
A tihanyi Csúcs-hegy oldalában található a Tihany jelképévé vált őslevendulás, ami már 50 éves. Június végén szinte minden ismerősnél fel-felbukkan egy fotó, amin a lilába borult hegy látszik a háttérben. Neked is van ilyen fotód?
Almamellék Baranya megyei kisközség, ahol az Almamelléki Erdei Vasút a Zselic dombjai között működik. Egyike a hazai 600 mm nyomtávú személyszállító kisvasutaknak. A kisvasút kevés állomást érint, de igazán szép érintetlen tájon halad el végig.
A Nagymező Gyenesdiás határában található, amely a környék legkedveltebb kirándulóhelye. Kiépített szalonnasütőhelyek asztalokkal és padokkal, focipálya, esőbeálló, drótkötél csúszda, a Festetics kilátó, elhagyott kőbánya és egy erdei tornapálya vár benneteket, ha szerettek kirándulni és szeretit...
A Koloska-völgy 1954-ben lett védetté nyilvánítva. A védett részhez tartozik a közel 50 m magasra felnyúló sziklafal, a Koloska-völgy a forrásokkal, kis gyűjtőtóval, és az északi lejtős domboldal. Egy nagyon jól felszerelt kirándulóhelyről van szó. Esővégő tetőkkel, padokkal, asztalokkal és szalo...
A Tihanyi Skanzen vagy Néprajzi múzeum nem kerülhető ki, ha Tihanyt bejárjátok. Nádfedeles, fehérre festett, apró ablakos, muskátlis ház hívogatóan áll a sétány végén. A múzeum két részből áll. Az egyik a Parasztgazda ház, a másik a Halászcéh ház.
A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. Névadó települése valójában Szokolya község része, és a Börzsöny hegyég belső részén, a Magas-Börzsöny déli lábánál fekszik.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, de Mátyás-templomként emlegetett műemlék a Szentháromság téren található, amely nagy történelmi múltra tekint vissza. Koronázások, királyi esküvők színhelye volt. Gótikus stílusban épült, többször átalakították, mai neogótikus alakja a XIX-XX. század for...
