Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
A Tojásművészeti Kiállítás 2003. október 10¬én került megnyitásra, a tojás világnapján az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként. A kiállításon a kézműves munkát dicsérő értékes és szép dísztojások mellett, különböző iparművészeti alkotást is láthattok.
Egy varázslatos mesevilágban érezhetitek magatokat, ha ide látogattaok Rákóczifalvára, a Macimúzeumba. Itt azátn újra átélhetitek a gyerekkor szépségét, valamint már a saját gyerköceitekkel együtt fedezhetitek fel e mesés világot.
Balatonszárszón található Magyarország első és egyetlen olyan állatkertje, ahol 10 krokodilfaj található. Itt a krokodilok és más hüllők tartásával és szaporításával is foglalkoznak. A krokodilok között megtalálhatók a legkisebb 40 cm-es bébikrokodilok, valamint 4 méteres sósvízi krokodilok is.
A történelem nem mindig száraz, főleg, ha láthatóvá válnak az ásatások eredményei. Fenékpuszta római kori erődjéből 3 fő rész is látható a helyszínen. Fiúk és lányok hajrá, itt a lehetőség a kincskereséshez.
Parád Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, a palócok központja. Parád földrajzilag és közigazgatásilag is több községből (Parád, Parádfürdő, Parádóhuta) egybeforrt település, gyógyvizeiről és népi kultúrájáról híres üdülőhely, mely a festői szépségű H...
Gyomaendrőd egyik nevezetessége a tájház, ahol berendezett gazdaházban az egykori endrődi parasztemberek által használt bútorok (sublót, kanapé, magasra vetett ágy), eszközök (szövőszék, rokka, háztartási eszközök), kézműves szerszámok láthatók.
Magyarország első tájvédelmi körzetét, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben hozták létre. Később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
A Börzsöny északi oldalán lévő Kemence környékén lévő Múzeumvasút egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból állt, de ma már csak a csarnavölgyi vonal maradt fenn nem egészen nyolc kilométer hosszan. Fő jellemzője, hogy hűen őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
A szentendrei skanzen igazi paradicsom azok számára, akiknek fontosak a gyökereik, akik nem idegenkednek attól, hogy a múltjukat jelentő tájakat, eszközöket és népi szokásokat megismerjék.
