Mitől lesz egy gyaloghíd igazán különleges? Azért, mert a leghosszabb Közép-Európában és ami olyan különleges látványban mutatja be Szolnokot, amit egyetlen toronyból sem lehetne megcsodálni. A híd 2 év alatt igazi turisztikai látványosság lett és egyben a város büszkesége is.
A Tojásművészeti Kiállítás 2003. október 10¬én került megnyitásra, a tojás világnapján az első Balatoni Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként. A kiállításon a kézműves munkát dicsérő értékes és szép dísztojások mellett, különböző iparművészeti alkotást is láthattok.
Az erdei kisvasút kiinduló állomása Pörbölyön, az Ökoturisztikai Központban, a pörbölyi vasútállomástól 300 m-re található. A 30 km-es fővonalon végig utazva a Gemenci Kiránduló Központ érintése után érjük el a végállomást, mely a Szekszárdtól 6 km-re lévő Bárányfok település.
Melyik fiút nem érdekli a tűzoltóautó, a fecskendő és minden olyan tárgy és eszköz, amivel a tüzet lehet eloltani és életet lehet menteni? A teljes élményt pedig a tűzoltó filmklub adja, ahol ritkán látható dokumentumok- és ismeretterjesztő filmeket vetítenek.
A Magyar Királyok Történelmi Panoptikum a Kalózmúzeummal együtt látogatható egy jár áráért. A gyűjtemény hazánk uralkodóit vonultatja fel életnagyságú viaszfigurákból. A kiállított figurák között felfedezhetjük Géza fejedelmet, az Anjou-házból származó Károly Róbertet és Mátyás királyt.
Gyomaendrődön az ország egyetlen nyomdaipari múzeumában az egyik legigényesebb műhely által kiadott könyveket és nyomtatványokat láthatjátok 1882-től napjainkig, de bemutatjuk Kozma Lajos által tervezett bútorokat is.
Balatonederics közelében találjátok a fokozottan védett Csodabogyós-barlangot, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.
Balatonfüreden először a híres hindu költő, Tagore, ültetett fát gyógyulása tiszteletére, melyet aztán több fa is követett híres költőktől, tudósoktól, államfőktől.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
