Nem hirdetik színes táblák, és a természetből kirívó építmények sem hívják fel magukra a figyelmet, ezért kevesen is tudják, hogy a Margitszigeten van egy békés, állatoktól nyüzsgő terület, a Margitszigeti Vadaskert. Aki igazán ismeri az egykori Nyulak Szigetét, talán az könnyebben rálelhet a kis...
Gyenesdiás körforgalomnál látható az a közel 150 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prés, amit Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készített.
Interaktív látványelemekkel, fotóillusztrációval és játékos feladatokkal színesített kiállítás Gyenesdiáson vár Benneteket, ha érdeklődtök a természetek, a kirándulás, a növények és állatok iránt. Szervezett túrákon és érdekes foglalkozásokon is részt vehettek.
A Magyar Természettudományi Múzeum józsefvárosi kiállításán egy varázslatos világ jelenik meg előttetek, vagyis inkább alattatok. A múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben" szebbnél szebb tengeri növényeket és állatokat szemlélhettek meg.
A Börzsöny északi oldalán lévő Kemence környékén lévő Múzeumvasút egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból állt, de ma már csak a csarnavölgyi vonal maradt fenn nem egészen nyolc kilométer hosszan. Fő jellemzője, hogy hűen őrzi az egykori börzsönyi erdei pályák hangulatát.
Balatonederics közelében találjátok a fokozottan védett Csodabogyós-barlangot, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik.
Balatonfüreden először a híres hindu költő, Tagore, ültetett fát gyógyulása tiszteletére, melyet aztán több fa is követett híres költőktől, tudósoktól, államfőktől.
A Külső tó a part mellől nem látható, ahhoz, hogy megcsodáljuk, fel kell menni az Apáti-hegyre. A kilátópontra az Öreg levenduláson keresztül lehet eljutni.
A Cadillac Múzeum azoknak, akik imádják az autókat, imádják Amerikát, azoknak egy óriási élmény lesz. Ha szereted a szépet, a csillogást és a sztároktól szóló történeteket, valamint a luxust, akkor ezt a múzeumot nem hagyhatod ki.
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
