Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang.
A Farkasmály szó eredete az Árpád-korba vezethető vissza. Jelentése: a farkasnak földje, a farkasnak a része. A Gyöngyös környéki szőlőkről már a 13. századból maradtak fenn írásos emlékek. A középkorban ezek a szőlők az ország híres bortermelő vidékei voltak. Fokozatosan egyre...
Szendrey Júlia édesapja a Festetics birtok gazdatisztje volt, aki családjával együtt alig 1-2 évet töltött Keszthelyen. Itt született lánya, Petőfi Sándor múzsája, Szendrey Júlia. Ő volt az első, aki Andersen meséit magyarra fordította.
Ha Szolnokon töltitek családi üdüléseteket, akkor látogassatok el a Damjanich János Múzeumba, ahol felejthetetlen élményeket szerezhettek, és amiről otthon majd órákon át tudtok mesélni a nagyiéknak.
A Lázbérci-Tájvédelmi Körzet legértékesebb, és a vízminőség megőrzése miatt szigorúan védett része a festői fekvésű, hegyekkel övezett mesterséges tó. A tó, a patakok, a környező erdő, kedvező élőhelyet biztosít számtalan szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek, állatnak....
Tihany látnivalói között bújik meg a település egyetlen látható forrása, a Ciprián forrás. A forrás az Óvár-egy keleti oldalán található, közel a Barátlakásokhoz található. Vize táplálja a Belső-tó vizét és túrázás közben kedvelt pihenőhelye és felfrissülő helye a turistáknak. Kristálytiszta vizé...
A Festetics-kastély parkja természetvédelmi terület, amely mai formáját több átalakítást követően érte el. A Helikon kastély épületét körbevevő kert ún. franciakert, az épület mögött angolkert húzódik meg. 2015-ben megvalósult pályázati felújítás eredményeképpen a kastélyparkot az eredeti 19. szá...
A Magyar Természettudományi Múzeum józsefvárosi kiállításán egy varázslatos világ jelenik meg előttetek, vagyis inkább alattatok. A múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben" szebbnél szebb tengeri növényeket és állatokat szemlélhettek meg.
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
Nem csak a tankönyvekből, hanem most már élményszerűen ismerhetitek meg a római villagazdaságok életét, épületeit és mindent, ami ehhez kapcsolódott évezredekkel ezelőtt. Érdekes történelmi utazásra hívunk.
