A siófoki nyaralás nem csak a strandolásból áll, hiszen a sok színes parkban jóleső érzés eltölteni pár órát. A siófoki Millenium Park is ilyen, ahol szökökút, zenepavilon és az esti kivilágítás vár benneteket.
A gyenesdiási Nagymezőről egy kellemes sétával érhető el az a felhagyott bányagödör, ahol korábban bányászati munkák folytak. A bányamunkák már befejeződtek, de azóta a természet fantasztikusan szépet alkotott.
A látogatás apropója: pásztorok, pásztorok – ezúttal a fafaragás csínját-bínját ismerhetitek meg - örvendezve…Egy 1970-ben épült, mára precízen rendbe hozott parasztház ad otthont a Kapoli Múzeum és Galéria kiállításainak.
A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész vár Titeket, érdeklődőket 100-150 éves házakban bemutató alkotóhelyekkel. Apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal hitelesen őrzik a matyóság építészetét, és az egykori életformát.
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
Ha már megismerted a sokszínű várost, tegyél egy félnapos kirándulást a környéken és látogasd meg a további természeti és kulturális értékeket a Dél-Alföldön.Városerdő (7 km): Gyulától 7 km-re Sarkad felé, a Fekete-Körös bal partja mentén található üdülőtelep és szabad strand. A folyó ...
A Koloska-völgy 1954-ben lett védetté nyilvánítva. A védett részhez tartozik a közel 50 m magasra felnyúló sziklafal, a Koloska-völgy a forrásokkal, kis gyűjtőtóval, és az északi lejtős domboldal. Egy nagyon jól felszerelt kirándulóhelyről van szó. Esővégő tetőkkel, padokkal, asztalokkal és szalo...
Pannonhalma mindenki számára az Apátságról ismert. Pedig egy kis séta az arborétum területén és lenézni a dombtetőről, lenyűgöző látvány. Az arborétum története érdekes: eredetileg a szerzetesek gyógynövényeskertje volt...Itt található Magyarország egyik legbecsesebb emléke a Géza feje...
A szobányi méretű barlangot a szél vájta ki, a kezdetekben egy széleróziós kőfülke volt, amelyet aztán az emberi kéz mesterségesen bővített ki a mostani méretére. A szájhagyomány szerint a helyet a századforduló idején titkos pálinkafőző helyként használták.
