A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. Az állandó kiállításon közel 3000 db szebbnél szebb és különleges míves tojást csodálhattok meg.
A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
A látogatás apropója: balatoni halak – ezúttal nem a tányéron, hanem akváriumban, balatoni fürdőkultúra – ezúttal csak kiállítási tárgyakon, farmerdivat – ezúttal csak test-közelből…
Miért is nevezik ezeket a kőbe vájt üregeket barátlakásoknak? Élnek még ott remeték? Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és
Pécs város egyik szimbóluma a 176 m magas TV-torony alatt elterülő Pécsi Állatkert, a fák árnyékában elbújva. Az öt világrész közel 100 állatfajának 400 egyede él itt a Mecsek oldalában, a Misinán, többségük megújult, a természetes élőhelyükhöz hasonló környezetben.
Ezt a kis éneket már az óvodás korban megtanulhatják a gyerekek, és a szülők számára is az örök gyereknóta marad. De tudjátok, hogy honnan ered a történet? Olvassátok el a kisvasút történetét!
Siófok nagyon híres a szép, virágos környezetéről. Az, hogy ez így van, ékes bizonyítéka a Balaton partják elterülő Rózsa-liget. A név is utal arra, hogy a ligetben többszáz rózsabokor díszíti, virágágyások övezik a gyalogutakat, óriás platánok szűrik meg a nap sugarait.
Ha már megismerted a sokszínű várost, tegyél egy félnapos kirándulást a környéken és látogasd meg a további természeti és kulturális értékeket a Dél-Alföldön.Városerdő (7 km): Gyulától 7 km-re Sarkad felé, a Fekete-Körös bal partja mentén található üdülőtelep és szabad strand. A folyó ...
A klasszicista stílusban épült ház bejárata fölött egy háromszögletű oromzat található, melyben ez olvasható: "E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke". Fölötte pedig: "Blaha Lujza nyaralója 1893-1916."
