A Hüllő Zoo csaknem kétszáz négyzetméteres helyiségben 100-nál is több féle érdekes állatot mutat be. A kiállítás a nyári hónapokban tart nyitva és azoknak ajánljuk, akik szeretik a csúszó-mászó állatokat és nem idegenkednek tőle. Hercegnős kislányoknak nem igazán ajánlott.
Hazánk ötödik, az Aggteleki-karsztnak második leghosszabb felszínalatti rendszere, melynek mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. A Béke-barlangban folyó patak vizét több mint 430 mésztufagát - 120 tavat kialakítva - duzzasztja vissza.
Sokan mondják, hogy a Balaton legszebb kikötője Tihanyban van. Az 1909-1911 között Káli Nagy Dezső tervei által megépült karcsú ívű móló a Pisky-sétányról érhető el.
A Hintómúzeum a Festetics Kastély parkjában található. A hintókiállítás törzsanyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye.
A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve.
A látogatás apropója: pásztorok, pásztorok – ezúttal a fafaragás csínját-bínját ismerhetitek meg - örvendezve…Egy 1970-ben épült, mára precízen rendbe hozott parasztház ad otthont a Kapoli Múzeum és Galéria kiállításainak.
Keszthelyen a városközpontban van az a Múzeum, amely már attól is különleges, hogy egy étteremben található. A Magyar Feltalálók Múzeumában olyan magyarok által feltalált hétköznapi termékeket, eszközöket láthattok, amelyekről nem is gondoltátok volna, hogy magyar találmány.
A családi üdülések alkalmával mindig kell időt szakítani (gyermekünk és saját magunk érdekében is) egy kis nyugalomra, egy kis szabadidőre, amikor nem látnivalótól látnivalóig rohangálunk, hanem egy-két órára megpihenünk. Pihenni pedig zöldben lehet.A Szabadidőparkról......
Régen, amikor még nem volt ennyi növény és bokor a Tihanyt körülvevő sziklaszirteken, jól látható volt a sziklán megtelepedett sárga színű moha, zuzmó, mely a napsütésben aranyló színben pompázott. Ezért nevezték el Aranyháznak a legnagyobb gejzírkúpot.
A Baradla-barlang nagy része kb. 230 millió évvel ezelőtt keletkezett, középső triászkori, ún. wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben alakult ki.